|
|
March 16
Húsvéti receptek
|
Húsvéti reggeli
Kenyérszeletek 5 tojás 1 3 decis konzerv sűritett tej (nem az édes kondenzált!) 1 pohár víz 2 csésze (összesen fél liternyi) reszelt kissé csípős sajt 40 deka sonka vagy kolbász 1 1/2 kávéskanál mustár 1 kiskanál só
Vágd le a héjakat a kenyérszeletekről, bélelj ki velük egy tepsit. Szórd erre a vagdalt kolbászt/sonkát/kipirított szalonnát, arra a reszelt sajtot. Akkor keverd össze a tojásokat a tejjel, vízzel, mustárral és sóval. Öntsd az egészet az előbbiekre a tepsiben. Takard be és tedd a hűtőszekrénybe éjszakára.
Reggel tedd be a forró sütőbe és süsd ki szép pirosra.
Variáció: Kavarhatsz bele 10 deka párolt gombát és/vagy 2 aprózott zöldhagymát is.
Citromos, tojásos csirkeleves
Amikor kész a finom csirkeleves, összekavarunk tojássárgát és főtt rizset (egy sárgat és három evőkanál rizset számitva két személyre), erre rácsavarunk egy kis citromlevet (először keveset, aztán, ha tetszik, ki-ki az asztalnál utánnaízesítheti még egy kis citromlével). Tálaláskor a keverékből két kanálnyit teszünk minden tányér aljára és felöntjük a forró levessel.
Szeder és fehér csokoládé parfé.
Legalább egy nappal előbb neki kell kezdeni!
Parfé: Fél kiló szeder (lehet fagyasztott is) 50 gr cukor 1 evőkanál crčme de cassis, vagy valamilyen gyümölcs likőr 1/2 kávéskanál friss citromlé
15 deka cukor Fél deci viz 6 tojás sárgája 70 gramm fehér csokoládé (ha lehet, Lindt) 2 kávéskanál vanilia eszencia 4 deci tejszín
Szósz: Fél kiló szeder 50 gr cukor 2 evőkanál likőr
Mixerben daráld le a szedret a cukorral, majd szűrd át, hogy a magoktól megszabadulj. A pépből 3 1/2 decit beleteszünk egy lábosba (ha marad egy kicsi, az jó lesz a szószba) és ezt közepes lángon addig főzzük, időnként megkavarva, amig kb a negyede elfő (úgy 8 perc körül). Hagyd kihűlni, keverd bele a likőrt és a citromlevet és tartsd a hűtőben, amíg szükség lesz rá.
A tojássárgákat a cukorral és vízzel verd gőz fölött 8 percig, amig kezd besűrüsödni (ha van elektromos habverő, lehet azzal verni először 4 percig, aztán csak kavarni). Akkor levesszük a gőzről, belekavarjuk a megolvasztott csokoládét és a vaniliát. Mikor kihűlt, vigyázva belekeverjük a felvert tejszínhabot. Ebből most 3 decinyit átteszünk egy kis tálba és belekeverjük a szederpürét.
Egy szögletes, keskeny, magas tálat kibélelünk vékony nejlonnal, beleöntjük a fehér massza felét, arra a szedres masszát, majd a többi fehéret. Szépen lesímítjuk a tetejét és lefagyasztjuk (lehet akár két nappal előtte is lefagyasztani).
Tálalás előtt ledaráljuk a többi szedret a cukorral és likőrrel, leszűrjük (hozzátehetjük a maradékot is, ha még megvan...).
Akkor kiborítjuk a parfét egy szép tálra és szeletelve tálaljuk, egy kis szósszal leöntve. Ha van friss szeder is, azzal lehet dísziteni, sőt esetleg még megmosott friss mentalevelekkel is.
Nyuszi fészkek
Piskótatésztát és vajaskrémet készitünk. Pohárral kerekeket vágunk a süteményből, ha nem elég vastag, kettőt kettőt összeragasztunk a krémmel, majd kivül is bevonjuk. Kókuszdiót ételfestékkel megfestünk zöldre, megszórjuk vele a kis tortácskák tetejét, kistányérokra helyezzük őket, majd mindegyiknek a közepére egy kis halom tarka cukortojást rakunk. Ha van elég, lehet egy néhányat a tányér szélén, köréje is rakni. |
A húsvét története. A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!" Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román). Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol. De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik. Itt van erre egy szép példa:  A liliom is ősi pogány szimbólum, a termékenység jele, szintúgy a gyertyák, amik az ilyenkor rakott nagy tüzekre emlékeztetnek. March 14
Borús húsvét reggelén, Kölnit veszek kézbe én. Gondolatom Nálad jár, Rózsavizem Reád száll.
Rózsa, rózsa szép virágszál, Szálló szélben hajladozzál. Napsütésben nyiladozzál, Meglocsollak, illatozzál.
Locsolni jöttem nem titkolom, Szép szokás ez így gondolom, Múljon vizemtől a téli álom, Bizony most én ezt kívánom! Ha a hatás múlik is esztendőre, Ígérem én itt leszek jövőre. S nem adok az illendőre, Locsolok én nyakra főre!"
"Kerékpárral érkeztem, harminc métert fékeztem, Marci vagyok igen laza, locsoljak vagy menjek haza?"
Én még kicsi vagyok, Verset nem
tudok. Majd jönnek a nagyok, Mondanak azok.
Zöld erdőben jártam, részeg nyuszit láttam. Le akart itatni, leültünk hát piálni. Sokat ittunk de nem eleget, Adjál sört de ne keveset!"

March 12
Legyezők
Európában főleg a 18-19. században fontos viseleti kellék, amely az elegáns hölgyek dísze és játékszere volt. Használata hozzávetőleg az első világháború idejéig tradíció maradt. A világ minden táján megtalálhatók a légáramlatot megkönnyítő legyezők.
Nélkülönözhetetlen eszköz a legyező a melegebb égtájakon, és nem kizárólag a levegő frissítést, de az oltalmat is szolgálja a legyek és egyéb repülő rovarok ellen. Anyaga sokfajta lehet / lótusz- és pálmalevelek, páva- és strucctollak/. Alapvető formai jellegzetessége, hogy a legyező levél, szív vagy kör alakú síkfelület.
Az összecsukható legyező divatja Kínából kelteződik, és a 16. században Itáliából terjedt el Európában. A toll legyező mindkét alapformát követheti. Ezen túl használtak zászló alakú legyezőket is. Az első ismert strucctoll legyező egy Kr.e. 1370-ből való egyiptomi sírleletből származik. A korai középkorban, Európában egyházi, liturgikus célokra használták a kör alakúra nyitható flabellumot és a hosszú nyelű, kör alakú ripiont.
|
| Lotz Károly | A 13-14. századi lovagregényekben szerepelnek ugyan női legyezők, de ezeknek igazi virágkora majd csak a 18. századi Franciaországban következik be. A 17. századtól a legyezők többnyire összecsukhatók voltak. A küllők felső kétharmadát pergamen-, papír-vagy selyem borítja. Magyarországon Lotz Károly festett legyezőket. A 18. század végén és a 19. század elején mind gyakoribb, hogy a legyező teljes felületét vagy egyes részleteit metszetek ékesítik. February 20 Annak aki beír a Vendégkönyvbe puszika!
|
|
|
|